Hétköznapi Spiritualitás

Hétköznapi Spiritualitás hírei

Tudatosság

12 éve | Boldizsár Anikó | 0 hozzászólás

network.hu Bárki, aki tudatában van önnön létezésének, hozzáférhet legmagasabb rendű kifejeződéseihez, sőt még annál is többhöz. Egyetlen abszolút igazság létezik, minden más, csak különböző állás és nézőpontokból felállított és kialakított tény. Fel kell ismerjük, hogy a "Lenni vagy nem lenni" kérdése sem valódi választás lehetőségét tárja fel, mert csak lenni lehet, hiszen a LÉT az egyetlen tény.

Vannak, voltak bölcsek akiknek sikerült már túljutniuk a dualitás kettősségén. Ők egyértelműen megállapították: nincs kettősség és nem kettősség, egyszerűen csak TUDATOSSÁG van.

Egyedül a tudatosság állíthatja, hogy túl van minden olyan fogalmon, mint a van vagy a nincs. A VAN, csak a tudat számára felfogható.

A tudatosság, mivel túl van a megismerésen, vagyis magán a tudaton, amely által elérhetetlen, abszolút megismerhetetlen. Akik már eljutottak a tudatosságnak erre a szintjére, arról számolnak be, hogy az állapot leírhatatlan, és ezért értelmetlen lenne beszélni róla azoknak, akik maguk nem tapasztalták még meg ezt a kontextust.

Ettől azonban még ez a valóság IGAZI állapota, egyetemesen és örökkévalóan, csak mi nem ismerjük fel.

Ez a felismerés a megvilágosodás lényege: a tudat fejlődésének végállomása, az énen való felülemelkedés állapotának elérése.

Ha megvizsgáljuk a tudat konkrét folyamatait: érzelmeket, észleléseket, hozzáállást, világnézetet, akkor megkapjuk a tudattérképet.

A Tudattérképen való elmélkedés például átformálhatja az ok-okozati viszonyra vonatkozó nézeteinket. Ahogy az egyén tudati szintjével együtt az észlelés is fejlődik, nyilvánvalóvá válik, hogy amit a világ az okok birodalmának nevez, valójában az okozatok birodalma. Ha a megfigyelő vállalja a felelősséget saját észleléseiért, képes lehet felülemelkedni az áldozat szerepén, s megérteni, hogy a világon semminek sincs hatalma fölötte.Nem az események határozzák meg, hogy azok pozitív vagy negatív hatással lesznek -e az egyén életére, s hogy az illető azokat lehetőségként vagy inkább stresszként éli -e meg; nem, a mi szempontunkból az számít, hogy az egyén hogyan reagál az ilyen eseményekre, miként viszonyul hozzájuk.

A Tudattérkép tanulmányozásával szerzett empátia segítségével remélhetőleg könnyebb lesz elérni az öröm szintjét. Az öröm kulcsa az a feltétel nélküli, az egész élet iránt ( az egyén saját életére is vonatkozik) kedvesség, amit más szóval könyörületességnek is nevezünk. Könyörületesség nélkül az ember nem sok igazán jelentős dolgot érhet el. Az egyéni terápiából kiindulva a társadalmi kontextusra nézve is általánosíthatunk: a páciens nem gyógyítható meg mindaddig, amíg nem képes megidézni a könyörület EREJÉT önmaga és mások iránt. Ha viszont eljut idáig, a gyógyult maga is gyógyítóvá válhat.

A tudati skálán két olyan pont van, ahol jelentős előrelépésre nyílik lehetőség. Az első a 200-as értéknél. Itt jelenik meg a lehetőség mások hibáztatásának abbahagyására, és a saját cselekedetekért, érzésekért és nézetekért való felelősség felvállalására. Amíg az ember az okot és a felelősséget önmagán kívülre vetíti, megmarad az áldozatiság tehetetlen állapotában.

A második kritikus pont az 500-as szintnél található. Ez a szint úgy érhető el, ha a szeretet és a könyörületesség, ítéletmentesség életmódként fogható fel, és az egyén kivétel nélkül mindennel és mindenkivel szemben, minden esemény kapcsán jóindulatot tanúsít. Kezdetben igen nehéz megérteni, hogy a hozzáállásunktól függ, hogy milyennek tapasztaljuk meg a világot, és hogy a tapasztalásnak tulajdonképpen számos módja létezik egyszerre. Az, hogy éppen mit látunk, attól függ, hogy honnan nézzük.

Így egyértelművé válik, hogy a nézőpontváltásnak és a fejlődésnek a valós világban is megtapasztalható értelme és létjogosultsága van!

szerző: Váradi Andrea

Címkék: