"A Ho'oponopono egy mélyértelmű ajándék, amellyel az ember működő kapcsolatot képes kialakítani a benne rejlő Istenivel, és megtanulja azt kérni, hogy minden másodpercben megtisztuljanak azok a hibáink, amelyeket gondolatban, szóban, tettben vagy cselekedetben követünk el. Az eljárás a szabadságról, a múltunktól való teljes szabadságról szól." - Morrnah Nalamaku Simeona, Ho'oponopono Mesteroktató az Önidentitás Ho'oponopono, rendszer megalkotója

A Ho'oponopono egy olyan eljárás, amellyel el tudjuk engedni az emberben lakozó mérgező energiákat, ezzel lehetővé téve hogy az Isteni gondolatok, szavak, cselekvése, és tettek hatást gyakorolhassanak rá.

Egyszerűen megfogalmazva a Ho'oponopono annyit jelent, hogy valamit jóvátenni, egy hibát kijavítani. Hawaii őslakosai szerint a hibák olyan gondolatok nyomán keletkeznek, amelyeket múltbeli fájdalmas emlékek piszkítottak be. A Ho'o-ponopono révén el tudjuk engedni ezeknek a fájdalmas gondolatoknak vagy hibáknak az energiáját, amelyek felborítják az egyensúlyt és betegséget okoznak.

 

A következő felismerések alapján alakítom az életemet és a kapcsolataimat:1. A fizikai univerzum gondolataim tárgyiasulása.2. Ha a gondolataim rákosak, rákos fizikai valóságot fognak teremteni.3. Ha a gondolataim tökéletesek, olyan fizikai valóságot fognak teremteni, amelyben túlcsordul a SZERETET.

A következő felismerések alapján alakítjuk az életünket és a kapcsolatainkat:

1. A fizikai univerzum gondolataim tárgyiasulása.

2. Ha a gondolataim rákosak, rákos fizikai valóságot fognak teremteni.

3. Ha a gondolataim tökéletesek, olyan fizikai valóságot fognak teremteni, amelyben túlcsordul a SZERETET.

 

4. 100 százalékban felelős vagyok azért, hogy a fizikai univerzumomat olyannak teremtettem, amilyen.

5. 100%-ban felelős vagyok a beteg valóságot teremtő rákos gondolataim kijavításáért.

6. Nincsen olyan, hogy „odakint". Minden gondolatként létezik az elmémben.

 

Aki kifelé néz, álmodik; aki befelé, felébred.

—Carl Jung

 

Dr. Ihaleakala Hew Len szavai a módszerről:

 

Elmesélte, hogy három évig a Hawaii Állami Kórházban dolgozott. Az elmebeteg bűnözők osztálya nem volt éppen veszélytelen hely. Havonta felmondott valamelyik pszichológus. A munkatársak folyton beteget jelentettek, vagy egyszerűen csak otthagyták az osztályt. Az ápolók hátukat a falnak vetve közlekedtek az osztályon, nehogy valamelyik ápolt megtámadja őket. Nem volt kellemes ott élni, dolgozni, de még a puszta látogatás is nyomasztó élmény volt.

Dr. Hew Len, hogy soha nem végzett a betegeken orvosi kezelést. Soha nem végzett velük terápiát. Azt vállalta, hogy átnézi az leleteiket. Amikor a leleteket nézte át, saját magán dolgozott. Ahogyan saját magán dolgozott, úgy kezdtek gyógyulni a betegek.

Néhány hónap után a bilincsben tartott betegeknek megengedték, hogy szabadon járkáljanak - mesélte. - Akiket erősen gyógyszereztek, azoknak csökkentették az adagját. És elkezdtek hazaengedni olyanokat, akikről úgy gondolták, hogy örökre az intézetben fognak maradni.

De ez még nem minden - folytatta - a személyzet tagjai is elkezdték élvezni a munkába járást. Megszűntek a hiányzások és a fluktuáció. A végére több dolgozónk lett, mint amennyire szükségünk volt, mert a betegeket egymás után engedtük el, a személyzetből pedig senki nem hiányzott. Be is zárták ezt az osztály. Itt kellett feltennem a millió dolláros kérdést: - Mit tettél magadban, amivel megváltoztattad ezeket az embereket?

Egyszerűen csak megtisztítottam az énemnek azt a részét, amit megosztottam velük .

 

A Ho’oponopono-n keresztüli Önidentitás a problémákat nem nyűgnek, hanem lehetőségnek tekinti. A problémák nem mások, mint visszajátszott múltbeli emlékek, amelyek azért jönnek elő, hogy lehetőséget kapjunk a SZERETET szemeivel való látásra és az inspirációból történő cselekvésre

A problémáim nem mások, mint a tudattalanomban visszajátszott emlékek. A problémáimnak nincs köze senkihez, semmilyen helyhez vagy helyzethez. Ezek a problémák „panaszolt panaszok”, ahogyan azt Shakespeare költőien megírta az egyik szonettjében.

Amikor azt tapasztalom, hogy az emlékeim problémákat játszanak vissza, van választásom. Választhatom azt, hogy továbbra is kötődök hozzájuk, vagy pedig az Istenihez folyamodok azért, hogy szabadítson meg tőlük átalakítással, így az elmémet vissza tudom állítani eredeti nulla, üres állapotába ... az emlékmentességállapotába. Amikor mentesülök az emlékeimtől, akkor Isteni Önvalóm vagyok, ahogyan az Isteni létrehozott pontosan a saját maga hasonlatosságára.

Amikor a tudatalattim zéró állapotban van, olyankor időtlen, határtalan, végtelen és a halál sem érinti. Ha viszont az emlékek diktálnak, akkor elakad az időben, a térben, a problémákban, a bizonytalanságban, a káoszban, a gondolkodásban, a problémákkal való megbirkózásban és a dolgok kezelésében. Ha megengedem, hogy az emlékek uraljanak, akkor feladom az elmém élességét és az Istenivel való összhangomat. Nincs Igazodás, nincs Inspiráció. Nincs Inspiráció, nincs Cél.

Mindannyian úgy jöttünk erre a világra, hogy a „panaszolt panaszaink” már készen voltak. A problémák emlékeinek nincs közük emberekhez, helyekhez vagy helyzetekhez. Ezek nem mások, mint lehetőségek a szabadságunk megszerzésére.

 

Mindenki a saját látásának a korlátait gondolja a világ korlátainak

—Arthur Schopenhauer

 

Ha teljes felelősséget viselsz az életedért, akkor mindenami az életedben megjelenik - egyszerűen azért, mert ott van az életedben - a te felelősséged. Az egész világot te teremted, szó szerint.

 

A probléma nem másokkal van, hanem veled.

És ha meg akarod őket változtatni, akkor magadat kell megváltoztatnod.

 

Pontosan mit csinált, amikor a betegek kartonját nézegette?

- Folyamatosan azt mondogattam, hogy bocsáss meg, szeretlek - magyarázta.

- Ennyi?

Ennyi.

A dolog úgy áll, hogy önmagunk javításának a legjobb módja az, ha szeretjük magunkat. És ahogyan magadat javítod, úgy javítod a világot is.

A lényeg, hogy életünkben mindenért vállaljuk a 100 százalékos felelősséget: mindenért. Azt mondja, az ő munkája saját maga megtisztítása. Ennyi. És ahogyan megtisztítja magát, a világ is megtisztul, mert ő maga a világ. Minden, ami rajta kívül van, kivetülés és illúzió.

Kétféleképpen élheted az életedet - magyarázta Dr. Hew Len. Az emlékeidből, vagy inspirációból. Az emlékek visszajátszott régi programok. Az inspiráció pedig az, amikor az Istenitől kapsz üzenetet. Az inspirációra az, amire szükséged van. És csak akkor hallhatod meg az Istenit és kaphatod meg az inspirációt, ha minden emlékedet kitörlöd. Csak annyit kell tenned, hogy mindent kitisztítasz.

A leggyakrabban használt tisztítási módszer:

Szeretlek. Sajnálom. Kérlek, bocsáss meg. Köszönöm.

 

 

Ha felemrül egy "probléma", csendesedjünk el és szívből engedjük el a fenti 4 rövid mondatot ismételgetve.

 

Amikor azt mondod:
„Sajnálom”, ezzel a mondattal vállalod a felelősséget a dolgok létrejöttéért.

Amikor azt mondod:
„Kérlek, bocsáss meg”, megtisztítod magad egy konkrét helyzetben megjelenő negatív programodtól.

Amikor azt mondod:
„Köszönöm”, a háládat fejezed ki és a hitedet, hogy a dolgok mindenki számára a legjobb módon alakulnak.

Amikor azt mondod:
„Szeretlek”, meggyógyítod magadban azt a korlátozó programot, amivel előidéztél egy békétlen helyzetet. Átalakítja a megrekedt energiát, hogy ismét szabadon áramolhasson.

 

A cikk Joe Vitale ho'oponopono című könyve alapján született.