Az Access alapítója és bestseller könyvek szerzője, Gary Douglas kedvenc mondása: „Kérj és megadatik”.

Számára gyakran feltett kérdésekre adott válaszaiban azt mondja, „Az el/befogadást nem blokkoljuk, hanem visszautasítjuk.” 

Visszautasítani azt, hogy el/befogadjuk, amit kérünk - mi a jó ebben, amit nem fogtál még fel? Mi kellene ahhoz, hogy ez megváltozzon? Szeretnél kimászni ebből? Itt van néhány eszköz, amit használhatsz ahhoz, hogy ezt megtedd!

Egyik fő eszköze annak, hogy megteremts mindent, amit szeretnél, hogy tegyél fel kérdéseket. A kérdések lehetőségeket invitálnak, a válaszok és következtetések pedig meggátolnak minden további lehetőséget, hogy felbukkanjanak. Például, ha arra a következtetésre jutsz, hogy nem lehetséges, nem jöhet létre, amit szeretnél, akkor az univerzum ezt nem tudja eljuttatni hozzád.

Egy nő egyszer azt mondta, hogy azért nem ment el néhány eseményre, amire igazán vágyott volna, mert nem volt meg rá a pénze. Megkérdezte őt egy Access facilitátor, hogy kérdésben volt-e ezzel kapcsolatban?, ő csak azt bizonygatta, „Nem, az anyagi tartalékaim tényleg elfogytak!” 

Amikor az univerzum kiosztja a pénzügyi ajándékokat, a példában szereplő nőnek nem tud pénzt juttatni a bankszámlájára, mert ő már eleve eldöntötte, hogy semennyi pénz nem tud befolyni rá! 

Mit következtettél ki arról, mi az, ami valójában lehetséges a befogadás birodalmában? Ha kérsz, de már következtetésre jutottál, hogy az nem lehetséges, tényleg fel tud-e bukkanni számodra? Vagy az univerzumnak figyelmen kívül kell hagynia téged, mint ezt a nőt, aki arra a következtetésre jutott, hogy nincs elég pénze? Lehet, hogy ebben a pillanatban nincs pénze, és mi más lenne lehetséges, ha kérdésben lenne a pénzügyi helyzetével kapcsolatban? Mi más mutatkozhatna meg?

Elpusztítanád és nemteremtetté tennéd-e az összes következtetésedet a befogadással kapcsolatban, most azonnal? Helyes, helytelen, jó, rossz, POD, POC, mind a 9, rövidek, fiúk és túlontúl®. (Ez az Access Tisztító mondata, amiről egy kis videót itt nézhetsz meg.)
 
A második tényező, ami benne tart minket az el/befogadás visszautasításában, az a félreazonosításunk és félrealkalmazásunk, hogy mi is valójában az el/befogadás. Legtöbbünk gyerekként megtapasztalta azt, amikor olyan „ajándékot” adtak nekünk, ami lekötelezettséggel járt. Sokkal éberebben és még inkább pszichikusan létezve, mint ahogy azt valaha elismertük, érzékeljük azokat a lekötelezettségeket és ezt gyakran nehezményezzük és ellenállunk. Mindnyájan, túl gyakran, azt gondoljuk, hogy a lekötelezettség, amit ránk raktak, egy kötelező eleme az el/befogadásnak. Ez tulajdonképpen egy hazugság. Valahányszor beveszel egy hazugságot - és minden félre-azonosítás vagy félre-alkalmazás egy hazugság – ez megteremt az életedben egy olyan területet, ahonnan nem tudsz kiszabadulni.

Amikor valaki ad neked egy „ajándékot”, és hozzákapcsol egy lekötelezettséget, te nem vagy köteles bevenni vagy elhinni azt a lekötelezettséget, csak azért, mert azt akarják. A legfőbb érdeked, hogy éber legyél arra, ha próbálnak lekötelezni, és amint megvan az éberséged, hogy az „ajándékozó” „honnan jön”, az hasznos lehet neked. Attól függetlenül, hogy megvan az éberséged arról, hogy a lekötelezettség, amit az „ajándékozó” próbál teremteni benned, az sem nem valódi, sem nem kötelező, ők valószínűleg továbbra is úgy látják majd, hogy a lekötelezettjük vagy. Ha elfogadod az ajándékukat, anélkül, hogy lekötelezettnek éreznéd magad, lehet, hogy egy kis dühöt tapasztalhatsz meg részükről. Mostanra, elolvasván az utóbbi két bekezdést, most már van választásod!

Az ő nézőpontjaik és a tieid különbözőek lehetnek. Éber lehetsz az ő azon törekvéseikre, hogy lekötelezzenek téged, anélkül, hogy lekötelezve éreznéd magad, vagy eleget tennél a lekötelezettségüknek.

Mindent, amit félre-azonosítottál és félre-alkalmaztál, mint el/befogadás, és mindent, ahogyan félre-azonosítottad és félre-alkalmaztad az el/befogadást, mint lekötelezettséget, elpusztítanád és nemteremtetté tennéd-e mindet? Helyes, helytelen…

A harmadik erőteljes elem, ami visszatarthat az el/befogadástól, az ítélkezéseink, hogy milyenek is azok az emberek, akiknek megvan az, amit mi is szeretnénk. Vagyis, ha több pénzt kérsz, mint amit el tudsz költeni, és van egy ítéleted, hogy a gazdag emberek tuskók, kellemetlenek, arrogánsak vagy boldogtalanok, valóban el/be tudod-e fogadni a pénzt, amit kértél? Ha van egy ítéleted, hogy a vékony, gyönyörű nők túl szexuálisak, hát még a prostituáltak!, akkor valójában tudod-e a testedet olyan vonzónak teremteni, amilyennek kérted, hogy legyen?

Az összes ítéletedet arról, hogy mit jelentene, ha meglenne/az lennél, amit kértél (töltsd itt ki a saját kéréseiddel), elpusztítanád és nemteremtetté tennéd-e most? Helyes, helytelen…

Milyen a kapcsolatod ez el/befogadással? Tudtad, hogy van? A definíció szerint, a kapcsolat az egy távolság két dolog között. Ha az el/befogadással kapcsolatban vagy, akkor az azt jelenti, hogy távolság jelenik meg a kérésed és közted. Ez talán nem a legjobb választásod. 

Mellékesen, egyik módja, hogy megteremtsd ezt a távolságot aközött, amit mondasz, hogy szeretnél, és aközött, ami megjelenik, az a nyelvhasználatodon múlik. Amikor például az „akarom” szót használod, az igazságot mondod. „Akarom” valójában azt jelenti „hiányzik valami”. Amikor azt mondod, „több pénzt akarok”, azt mondod, ami valójában van. Híján vagy a több pénznek és ez így fog folytatódni, amíg ezt mondod. 

Az „akar” szót a „vágy” szóval helyettesíteni csak egy csekély előrelépés. Valóban megkaptad már valaha azt, amire vágytál, vagy a vágyaid mindig valahol a jövőben vannak, mindig remélve, de soha meg nem érkezve az életedbe?
Az első lépés ahhoz, hogy megváltoztasd ezt a helyzetet, hogy megváltoztatod, amit mondasz. Amit mondasz és gondolsz, az az, ami megjelenik az életedben. A második lépés, hogy elpusztítod és nemteremtetté teszed az el/befogadással való kapcsolatodat minden nap. Ez sok esetben csodákat hoz létre. Hajlandó vagy te lenni az egyik?

Az utolsó lépés a visszautasítás tehervonatának kisiklatásában, hogy megkapd, amit kérsz, sebezhetőnek lenni. Nagyon sok elképzelésünk van arról, mi a sebezhetőség. Gyakran azt gondoljuk, ez azt jelenti, hogy védelem nélkül vagyunk, és hogy mindenféle bántalmazásnak vagyunk kitéve. A sebezhetőség azt jelenti, hogy feladjuk a falainkat, melyek valaha arra voltak, hogy megvédjenek minket. De mint a kastély falai, azok a falak nem csak hogy kívül tartják a betolakodókat, hanem belül tartanak és képtelenné tesznek minket arra is, hogy el/befogadjuk az ajándékokat, amiket a látogatók hozhatnak. 

A sebezhetőség hiánya óriási korlátozás az éberségünknek. És a megnövekedett éberségünkkel jön a választás. Ha éberek vagyunk arra, hogy ami előttünk áll, azt nem lenne túl szórakoztató átélni, van választásunk, hogy elmozduljunk arról az útról. Ez a választás csak azzal az éberséggel lehetséges, amit a sebezhetőség hoz.

Ha mered, akkor ezt a sebezhetőséget alkalmazhatod saját magad felé is. Ha valóban hajlandó lennél sebezhetőnek lenni önmagaddal, éberré válhatnál arra, hogy pontosan mi az, amit teszel és miként létezel, ami távol tart attól, hogy amit kérsz, felbukkanjon az életedben.

Mi van, ha valahol a végtelenül egyedi és személyes univerzumodban, egy jókora részed valójában jobban szereti a korlátozásokat, amiket teremtettél, mint el/befogadni azt, amit kértél?

Igen, így van, mi van, ha valójában jobban szeretünk panaszkodni arról, mi NINCS meg abból, amit kértünk, mint arról beszélni, amink van, bármi is az? 
Mi kellene ahhoz, hogy elpusztítsd és nemteremtetté tedd ezt? 

Az el/befogadás az összes Access Consciousness® tanfolyam szerves része. Az Access Bars® az első tanfolyam, mert a kézrátétes Bars kezelés olyan ajtókat nyit meg az el/befogadás felé, amelyeket a legtöbb ember nem volt képes kinyitni.

Az eredeti cikk angolul