Teszed a dolgodat, tervezel, vágysz és cselekszel, de gyakran belefutsz

nem várt helyzetekbe. Megtorpansz, és miközben sietnél, mert a problémákra

nem terveztél időt, egyre inkább azt éled, hogy a sors fura fintora, vagy talán

egy buta lecke, ami miatt ismét akadályokkal kell foglalkoznod.

Ezt élheted a párkapcsolatodban, a munkádban, az anyagiak terén is. 

Talán még azt is megfogalmazod, hogy minden összeesküdött ellened. 

Aztán jönnek a "barátaid" és közlik veled, hogy "mindezt te teremted, te

okozod magadnak"! "Dehogyis okozom!" - csattansz fel, hiszen eszed ágában

sincs a saját utadba állni, de talán a gondolat mégis szöget üt a fejedbe,

és foglalkoztatni kezd, hogy mit csinálhatsz rosszul.

Segítek, és ebben a cikkben megmutatok egy technikát, amivel

a hozzáállásod lényegesen megváltoztatja a problémákat is,

...és ha gyakorlod, akkor az akadályok vagy elő se kerülnek, vagy maguktól

lényegtelenné válnak.

Egy történettel kezdem, amin keresztül könnyebb lesz ráismerni önmagadra

és arra a nézőpontra, ami segít másképp teremteni a világot körülötted.

"A nagyobbik kislányom a születésnapjára készült. Már előtte 2-3 nappal

örömmel töltötte el a tudat, hogy az egy különleges nap lesz. Úgy érezte,

hogy tökéletesnek kell lennie. Egyszerűen nem lehet, hogy aznap valami is

balul süljön el. Eljött a nagy nap. Korán kelt, ki akarta élvezni a tökély minden

percét... azonban már reggel 7 órára minden rémessé vált.

Nem sikerült a frizura, nem talált megfelelő hajgumit, elfogyott a tej a reggeli

zabpehelyhez... és még az iskolába indulás is késésbe torkollott.

Az autóban - még reggel - sírva is fakadt, mert ő tökéletes napra számított,

de ez a nap nem akart tökéletes lenni."

A legtöbbször veled is ez történik: a tökéletesre készülsz és egyszerűen nem

engeded meg magadnak és a világnak, hogy valami galiba legyen.

Nem fér az elképzelésbe. 

Tökéletesnek képzeled el a kapcsolatodat. Hiszel abban, hogy nem lesz vége,

hogy örökké tart, hogy nem lesztek hűtlenek. Tökéletesnek álmodod meg

az otthonodat, amikor építkezel, és ugyanígy a munkádat is.

Minél tökéletesebbre készülsz, annál nagyobb "feladatok és gondok" kerülnek

az utadba.

Az univerzum ugyanis fenntartja magának a jogot, hogy NE CSAK az

ELVÁRÁSAID szerint legyen tökéletes, hanem a maga valóságában is.

Így az élet teszi a dolgát, ahogyan egyébként és máskor is. Azonban

neked ez most nem fér a keretbe. Nem fér a keretbe csak az, amire TE

felvértezted magad: csak az lehet tökéletes és jó, ahogyan te elképzelted,

ahogyan Te elvártad.

Tudod, mi történik?

Ha nem a körülményeket akarod tökéletessé tenni,  - amire nincs

hatásod, - hanem a megélésedet, - amire viszont van, 

- óriásit változik körötted a világ.

A legtöbbször erre fókuszálsz: "Legyen minden körülmény tökéletes és

boldog leszek"

A megoldás azonban ez a fókusz:

"Történjen bármi, nekem jó kedvem lesz!"  

Az utóbbi esetben ugyanis ÖNMAGADAT igazítod, önmagadat irányítod,

önmagadért vállalsz felelősséget és erre van is ráhatásod.

Sőt, az egyetlen, amire igazi ráhatásod van, az Te magad vagy. 

Képzeld csak el: így ébredsz reggel, hogy történjen bármi és te akkor is

jól fogod magadat érezni! Ez azt jelenti, hogy megengeded a világnak,

hogy bármilyen LEHETŐSÉGET hozzon. Te pedig közben felkészülsz arra,

hogy minden helyzetből kész leszel kihozni a lehető legtöbbet

önmagad számára!

Alakítsd át a nézőpontodat, hogy NE FÜGGJ a körüményektől és ne olyan

elvárások irányítsák az életedet, amiket nem tudsz kontrollálni!

Ehhez azt kell látnod még, hogy nem a körülmények és nem a külvilág

tartalmazza a biztonságodat. Nem őket kell hát szabályoznod, hanem azt

vedd észre, hogy TE vagy az, aki megéled az életedet és Te vagy az,

aki a biztonságodat jelenti, mert önmagadra mindig, minden körülmények

között számíthatsz...

Némethi Erika