Ha igen - kérdezhetnéd - akkor miért nem lettél már többszörös milliomos? Miért nem fut be végre a nagy Ő és miért nem nyered meg újra és újra a lottó nyereményt?

Valójában tényleg van a gondolataidnak, a szavaidnak ereje és köze ahhoz, milyen életet és körülményeket teremtesz magadban és magad köré, de nem így, ahogyan a legtöbben elképzelik. Nem az a kulcs, hogy erősen gondolj és akarj valamit, nem azzal teremtesz, ha a gondolataidban megszövöd a terveket.

A szavak és gondolatok valójában csak irányt szabnak valaminek, ami benned van és belőled ered. Csak célkeresztet és célzást adnak annak, ami valójában mozgat téged...

Ismerd meg néhány példán keresztül, hogyan mozgatod a "szálakat", milyen módon vonzod vagy taszítod a lehetőségeidet és az akadályaidat!

Induljunk ki abból, amit talán jól ismersz: a szavakból....

A szavaid a gondolataidat öntik formákba. A szavaknak van jelentése és jelentősége, és szerencsére a legtöbbször egy-egy adott nyelven belül egy-egy szónak a jelentését az emberek hasonlóan értik. (Persze, vannak félreértések, de azért találtuk ki a beszédet, hogy ezt a megértést szolgálhassuk vele.)

A szavak formák - hasonlóan értjük őket, de gondolj csak bele, ugyanazt a reakciót fogják az a szavaidra az emberek akkor is, ha más hangsúllyal, más hangnemben mondod ki azokat?

Például:

Azt, hogy "nem, nem vagyok megsértődve", mondhatod kedves, szeretettel teljes mosollyal az arcodon és mondhatod dühtől izzó tekintettel, harcias modorban. A szavak ugyanazok, de az előző esetben valóban békét érzel mögöttük, az utóbbi esetben úgy érzed, harcra hívnak. Az első esetben megnyugszol és a reakciód talán neked is a kedves mosoly lesz. Az utóbbi esetben ökölbe szorul a kezed, megszületik a gombóc a torkodban és vagy indulattal harcba szállsz, vagy berendezkedsz védekezésre, hogy elháríts egy közelgő támadást. 

Pedig ezek ugyanazok a szavak, ugyanazok a gondolatok voltak. Csak szavak és csak gondolatok... ám mégis teremtettek köréd és közétek egy fura "terepasztalt", amin óhatatlanul és kimondatlanul megszülettek az új szabályok: béke vagy háború.

Látod? Bár számítottak a szavak, van mögöttük és bennük egy töltés, ami lényegesen többet adott bele a dologba és a történéseket is meghatározta. Már nem is a szavak súlya számított, hanem valami egészen más: a töltet, a töltés, a mögöttük felsejlő energiák, a kisugárzás, a hangulat: az ERŐ és ENERGIA, ami mindezt mozgatja.

Amikor energiákról beszélünk...

Amikor energiákról beszélünk, nem misztikus varázslatokat kutatunk, hanem szimpla FIZIKÁ-ról beszélünk. Ahogyan nem látod a gravitációt, de mégis hat rád és elfogadod a létét, vagy ahogyan nem látod az elektromosságot, de mégis használod már nem is tudsz nélküle élni, vagy, ahogyan elfogadod, hogy a mobilod olyan rádióhullámokkal működik, amiket sosem láttál és még csak vezetékük sincs, beláthatod, hogy életed minden terén lényeges szerep jut az energiáknak.

Te magad is energiával működsz, hiszen enned, innod kell, oxigénhez kell jutnod ahhoz, hogy a fizikai tested megfelelően és egyáltalán működni tudjon. Ezeken az energiákon felül vagy között léteznek azok a finom energiák, amelyeket talán a legtöbben úgy fogalmaznak meg: a kisugárzásod.

A kisugárzásod abból tevődik össze, amit te magadból áramoltatsz. Meghatározza és finomítja mindezt az a hajtóerő, ami benned működik, és a gondolataid és érzéseid finomítják, színezik és terelik ezt. 

Ahogyan a gondolataidat és érzéseidet sem az 5 fizikai érzékszerveiddel fogod fel, mert nincs anyagi megnyilvánulásuk, úgy a kisugárzásod is a misztikumot jelöli az elme számára. Nincs anyaguk ezeknek, de közben nagyon jelentősen meghatározzák azt, milyen a kapcsolatod másokhoz, magadhoz és az életedhez és ezek nyomán megszínezik vagy szürkítik a világodat körötted.

Az energiáid azok, amelyek mozgatják a szálakat. Az, amilyen a KIÁRAMLÁS belőled, az fogja meghatározni mindazt, amit a világ majd visszatükröz neked!

Hogyan teremted magad köré a világodat? Nézzünk példákat:

1. Amikor az mozgat, hogy sokat teszel másokért... mert ők fontosan neked:

Azt gondolod, hogy jó vagy másokkal... és ez így igaz.

De mi történik valójában benned, milyen energiákat mozgatsz és áramoltatsz ki ilyenkor, és HOGYAN BÁNSZ ÖNMAGADDAL közben? Amikor az erős megfelelési kényszer mozgat (nem mindig ez van a segítőszándék mögött, de, amikor ez van, akkor a következő történik), akkor valójában téged nem a magabiztos könnyed segítés, hanem a bizonytalansággal teli energia mozgat. A HIÁNY és bizonytalanság mozgat. Nem az van a fókuszban ilyenkor legtöbbször, hogy te nagyon boldog vagy és szívesen és magabiztosan megosztod másokkal, amid van, hanem az mozgat, hogy megfelelj, hogy ne okozz csalódást, hogy ne okozz kellemetlenséget a nem-et mondással, és hogy ne higgyenek rólad rosszabbat, mint amilyen a valós szándékod.

Azért segítesz, hogy megfelelj, hogy szeressenek, hogy befogadjanak, mert félsz, ha nem tennéd, csalódnának és talán nem szeretnének, nem ismernének el. A félelem és bizonytalanság energiája leng körül. A megfelelési kényszer önmagad felé arról szól, hogy magadat nem elismerve, bizonytalanul állsz a lábadon, félve egyedülléttől, csalódástól, és inkább igazodsz másokhoz.

Segítesz, mert jó vagy, de valójában a bizonytalanság leng körül, és a környezeted is ezt fogja érzékelni. Lesz, aki meghálálja, de lesznek sokan, akik nem ismernek el, nem téged részesítenek előnyben, mert ahogyan te nem bízol és nem hiszel magadban eléggé, mások sem fognak. Ahogyan te nem ismered fel eléggé a képességeidet és nem tudod képviselni azokat, ahogyan azt hiszed HIÁNY-zik belőled valami, azok mások szemében is rejtve maradnak. Ezért éled meg azt, hogy hiába vagy készséges, a világ nem akarja ezt meghálálni vagy viszonozni neked.

Amikor ezzel szembe sülsz, akkor észrevehetnéd a működésedet, hogy tulajdonképp azért adsz, hogy észrevegyenek, fontosnak tartsanak - azért adsz, hogy visszakapj, és ez már nem segítségnyújtás, hanem valójában "üzlet".

Az energiák nem hazudnak: ha azért adsz, mert magabiztosan tudsz adni és nem is vársz viszonzást, akkor az energáid őszinték. Ha azért adsz, hogy visszakapj, akkor a bizonytalanság, az elvárások és a hiány energiáit áramoltatod és ezt fogja visszaadni a világ... 

2. Amikor azt hiszed és gondolod, hogy a világ gonosz és semmi sem az, aminek látszik, és félsz, hogy árvernek:

Gyanakvás... aki keresi a rosszat a világban, az meg is fogja találni, hiszen az elme minduntalan önigazol.

Amikor az a meggyőződésed, hogy át fognak verni, akkor olyan bizalmatlanságot és gyanakvást sugárzol ki, hogy a többi ember hátrahőköl. Aki szívesen és kedvesen közeledne feléd, az azért gyanús, aki erőteljes és markáns, az azért, aki csendes és titokzatos, az azért válik számodra gyanússá. A bizalmatlanság bezár téged, és megközelíthetetlenné tesz. 

A körötted élők szembesülnek azzal, hogy zárt vagy és hogy olyan szűrőn át vizsgálod őket, amiben a rosszat feltételezed, a rosszat keresed. Avagy előbb-utóbb ők is be fognak zárulni és ők is gyanakvással vesznek körül és talán hibázni is fognak, és talán így meg is állapíthatod, hogy "no lám, nem volt alaptalan a gyanakvásom"... csak közben nem vagy tudatában annak, hogy te magad hogyan és milyen energiákkal vágod el a szálakat a vidám kapcsolódástól.

3. Amikor nagyon vágysz valamire és foggal-körömmel harcolsz érte:

A nagy akarásban HARC van és küzdés. Küzdesz a feltérképezett akadályok és veszélyek ellen. A harc energiája mindig követel egy "ellenfelet" is, aki ilyenkor szintén Te vagy és benned vagy. A félelmek, a magaddal szembeni elvárások jól megküzdenek benned.

Ahol küzdés, ott ellenállás és harc van. A harc olyan energia, ami tehát az ellenállást és a félelmeket is magába foglalja. Úgyis mondhatnám, hogy minden egyes előre lépésnél bekapcsol az a gondolat, hogy "mi lesz, ha nem sikerül"... és ezzel az előrelépést azonnal hátralépéssel fűszerezed. Amennyit előrelépsz, aztán annyit vissza, ezért egy idő után kifáradsz, csalódottá és haragossá válsz, de a céltól egyre távolabb.

A vágyaid akkor tudnak JÓL vezetni, ha nincs benned kétely: ha látod, hogy hogyan számíthatsz önmagadra, avagy milyen képességeidre támaszkodhatsz. Akkor tudsz könnyedén előre jutni, ha élvezed az utat, hiszel és bízol a tudásodban, éled és élvezed a képességeidet és nincs fikarsznyi kételyed sem, hogy amikor annak ideje van, tiéd a vágyad tárgya. Teremtesz. Az energiáidat a hiteddel tökéletesen célozva, a célra tartva becélzod. :) Ez kell és mivel van elménk, amiben a félelem alapprogramként munkál, így ez nehezen megvalósítható. Tulajdonképp akkor van esélyed leginkább győzni, vagy CSODÁT teremteni, amikor nem gond-olkodsz azon, hanem egyszerűen csak hittel és kétely nélkül éled és élvezed azt, aki vagy, és amit szeretsz és szeretnél..